Mezőgazdasági és kertészeti szempontból igen fontos a talaj felső, alulról a talajvíz felszínével lezárt, a gyökérzónát, valamint a talajfelszín felé emelkedő a növényzetet is magába foglaló tér vízforgalma. Ezen tér vízforgalmának legfontosabb jellemzői:

 

·         A csapadék (öntözővíz is)

·         A csapadék beszivárgása

·         A talaj felszínéről történő párolgás (Evaporáció)

·         A növény párologtatása (Transpiráció)

·         Evapotranspiráció

·         A talaj kapilláris járataiban történő vízmozgás

·         Hozzá illetve elszivárgás

 

Természetesen a fenti jellemzőkön kívül csapadéknak minősítjük az öntözéssel kijuttatott pótlolagos vízmennyiséget is.

 

 

   Tovább a szőlőültetvények öntözéséhez:>>                     

 

Egyformán gondot jelent, ha sok, és ha kevés a rendelkezésre álló víz mennyisége. Ha kevés a természetes vízmennyiség azt öntözéssel kell pótolni.

Öntözést csak ott lehet megvalósítani, ahol elegendő mennyiségű és minőségű öntözővíz áll rendelkezésre. Alkalmazni ott kell, ahol a természetes csapadék mennyisége nem elegendő, és/vagy eloszlása nem megfelelő. Az öntözővíz minőségét befolyásolják a vízben lebegő anyagok mennyisége (homok=hálós szűrőkkel nem lehet szűrni=hidrociklon, algák= ellene homokszűrő, vagy árpaszalma a tóba) és nagysága. Minőségi tényezőnek tekinthetjük még a keménységet, kémiai összetételt, valamint az öntözővíz hőmérsékletét, mely 20-25C° között lenne a legmegfelelőbb.

Az esőztető öntözésnek egyik legnagyobb problémája a víznek a levegőbe való kijuttatása és porlasztása miatt bekövetkező nagy párolgási veszteség. Ennek mértékét befolyásolja a levegő hőmérséklete, páratartalma, a szél sebessége, a cseppek mérete és útja, valamint a vízsugár hossza és magassága. A párolgási veszteség hazánkban meleg napokon a déli órákban akár 40-50% is lehet! Ennek érdekében kerüljük a nappali öntözést és törekedjünk az éjszakai öntözésre, mert ebben az időszakban a párolgási veszteség akár 10% köré is csökkenthető.

 

     

 

      

Az öntözővízzel szemben támasztott minőségi követelmények irodalmi adatok alapján:

 

 

 

               

• Föld alatt elhelyezkedő csővezetékek: a víz a csöveken keresztül, bizonyos surlódási együtthatóval jut el a szórófejekbe
  

• Szórófejek: ezek a víznyomás hatására kiemelkednek a talajszint alól, majd az öntözés befejeztével visszasüllyednek a földbe. Amikor az öntözőrendszer nem működik, a szórófejek a talajban rejtve maradnak, nem láthatóak, nem zavarják a fűnyírást és nyugodtan és nincs akadályozva a sportolás sem.

• Vezérlőautomatika: mely 24V-os törpefeszültséget juttat a mágnesszelepekhez, hogy azok időben kinyissanak, és a szórófejek elvégezhessék a terület precíz öntözését. A szakembereink által kiszámolt helyes öntözési időtartamot,és időpontot tárolják, majd az öntözés kezdetekor beindítják a rendszert. A vezérlő elektronika egy elem segítségével áramszünet esetén is megtartja a programot, azonban öntözni így nem képes. Ez a probléma is orvosolható egy szünetmentes tápegység beiktatásával.
  

• Mágnesszelepek: A törpefeszültségű (24 V) elektromos jel hatására nyitják és zárják a szelepet, tehát indítják és állítják le az öntözést. Az elektromos jelet a vezérlő automata adja a szelepeknek.
  

• Esőérzékelő: használatával elkerülhető az eső utáni, vagy csapadékos időszakban történő öntözés. Az eső intenzitásától függően beállítható, hogy mekkora esőnél állítsa le az öntözést, vagy be se kapcsoljon. Amikor az esőkapcsoló aktív, a vezérlő kijelzőpaneljén egy áthúzott vízcsepp jelenik meg, ezzel figyelmeztetve, hogy az öntözés szünetel. Az esőkapcsoló a talaj nedvességtartalmával közel azonos módon szárad ki. Amikor ez megtörténik, ismét üzemel az öntözőrendszer.
  

  Az öntözőrendszer felépítéséhez katt ide:>

• Minőség: Amelyet az amerikai technika és precizitás garantál. Cégünk e három márka termékeiből alkotja meg az Ön öntözőrendszerét, hogy minnél tökéletesebbé tegyük a kertjéhez szükséges víz kijuttatását. Minden gyártónak vannak sarkalatos és gyenge pontjai, mi ezeket a problémákat orvosoljuk, és helyettesítjük az általunk kidolgozott optimális megoldással. 
• Speciális technológia alkalmazása: Nagyobb rendszerek esetében (futballpálya, golfpálya, sportpályák, parkok, közterületek), ahol nagyobb nyomásviszonyok és vízmennyiségek uralkodnak, a csővezetékek toldására használt fittingek helyett, speciális műanyaghegesztési eljárásokat alkalmazunk

       Tovább a műanyaghegesztéshez:>>

• Cégtörténetek: A TORO céget egy mezőgazdasági traktorgyárként alapították 1914-ben Minnesota államban. 1922-ben terjeszkedett a cég a mezőgazdasági területről a parkápolás irányába. A 95 éves gyártási, és 46 éves öntözéstechnológiai gyakorlatával a legmagasabb minőségi igények kielégítésére törekszik. Bizonyítékul szolgál a tény, hogy a 100 legnagyobb amerikai golfpálya közül 70 esetben TORO rendszert használnak.Ed Hunter az édesapja műhelyében szerezte első tapasztalatait és ezt követően héhány évig sikeresen gyártott szerszámgépeket. 1952-ben kivált a bátyjával alapított cégből, és megalapította saját öntözéstechnikával foglalkozó vállalatát, a Moist O' Matic-ot. 1962-ben a TORO megvásárolta a Moist O' Maticot, ahol Ed Hunter 19 évig műszaki igazgatóként dolgozott. Majd 1981-ben kilépett a cégből és megalapította a mai Hunter Industries céget.  1933-ban Orton Engelhart, egy Dél-kaliforniai gyümölcstermesztő feltalálta és szabadalmaztatta a világ első impulzusszórófejét, ami nem más mint egy kalapácsos fej. Engelhart szomszédai, a LaFetra család, hamar felismerték az öntözöfej nagyszerüségét és üzemet létesitettek a gyártásra. Ebböl fejlödött ki a mai Rain Bird Manufactoring Corporation. 
• Ár: Melyet igyekeztünk a magyarországi hasonló termékek árszínvonala alá szorítani, hogy Önnek érdemes legyen minket választani!
• Maximális segítségnyújtás: Cégünk minden esetben az ügyfél érdekeit tartja szem előtt. Ha bármi problémája lenne az öntözőrendszerrel, vagy használatával, munkatársaink a lehető legrövidebb idő alatt segítenek a probléma megoldásában.
• Referencia: Egész Magyarországot átfogó referenciákkal rendelkezünk. Ön az ország bármely pontján lakik, szakemberünk felkeresi Önt, és a felmérés után elkészíti a saját kertjére szabott öntözőrendszerét.
• Garancia: Az automata öntözőrendszer alkatrészekre Magyarországon egyedülálló módon az átadás napjától számított 5 év teljes körű garanciát adunk, amennyiben igénybe veszi a rendszer téliesítésénél és a tavaszi újraindításnál, öntözőrendszer karbantartási szolgálatunkat.

2. Esővízgyűjtő rendszerek

A csapadék lehet áldás vagy átok. Az esővíz gyűjtésével könnyen megoldhatjuk, hogy a tetőre hulló és az ereszcsatornákban összegyűlő csapadék ne a ház környékét áztassa, hanem kertünk növényei élvezhessék áldásos hatását. Ha számításba vesszük, hogy 40m2-nyi tetőfelületről, havonta átlagosan 1m3 víz gyűjthető össze, akkor még spórolunk is a vízgyűjtéssel.

Az esővíz összegyűjtése a tetőről általában egyszerűen és viszonylag kis költséggel megoldható, hiszen az ereszcsatorna rendszer erről egyébként is gondoskodik. Nekünk már csak annyit kell tennünk, hogy az összegyűlő vizet felfogjuk hordókban, vagy valamilyen arra alkalmas eszközben.

MIÉRT ÉRI MEG ÖSSZEGYŰJTENI?

Az esővíz összegyűjtése több szempontból is előnyös. Egyrészt ezzel a vízzel öntözhetjük a kertet, így spórolunk a vízszámlán. Továbbá az esővíz öntözésre alkalmasabb, mint a szintén olcsón hozzáférhető fúrt kutakból nyert víz. Ennek ugyanis nagy a keménysége, míg az esővíz lágy víz, mely a növények szempontjából élettanilag kedvezőbb. Esztétikai előnyei is vannak, mivel a kemény kútvízzel öntözött növények leveleire kicsapódhatnak a benne oldott ásványi anyagok, melyek csúnya fátyolos, szürkés színűvé tehetik a lombot.

Másik előnye az esővíz és a hólé összegyűjtésének, hogy az ereszcsatornákból nem a ház mellett folyik szét. Ha a ház lábazati szigetelése, illetve pinceszint esetén annak oldalszigetelése kifogástalan, akkor elvileg ez a víz elszivárog a talajban, és nem tesz kárt az épületben, de a biztonság kedvéért jobb mégis elvezetni. Ha a szigetelés hibás, akkor ez a fokozott vízmennyiség sokat ronthat az épület állapotán.

Nemcsak öntözésre lehet használni az esővizet. Ha ezzel a lágy, szűrt vízzel mossuk ruháinkat, meghosszabbíthatjuk mosógépünk élettartamát, nincs szükség a káros foszfát tartalmú adalékanyagok alkalmazására, és kevesebb mosóport kell használnunk. A WC-öblítésre pedig ökológiailag és technikailag a lehető legjobb megoldás.

FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZGYŰJTŐK.

A tartályokba gyűjtött vizet gravitációs úton, az alján elhelyezett csapra szerelt tömlővel is kiöntözhetjük. Ha messzebbre szeretnénk kijuttatni, akkor érdemes egy búvárszivattyút beleengedni a tartályba, és azzal rásegíteni a vízszállításra. Automatizálva a felhasználás útját felügyeli, ellenőrzi és vezérli a rendszert, és garantálja az üzembiztonságot. A szivattyú mindig a felhasználásnak megfelelő mennyiségű vizet emel ki a csapadékgyűjtőből, s amint a tartály kiürül, a berendezés automatikusan a vezetékes vízből látja el a WC-t és a mosógépet.

A tartályos, hordós felszíni vízgyűjtők hátrányai, hogy könnyen bealgásodnak, elkoszolódnak, és a tél beköszönte előtt ki kell ürítenünk, különben a fagyáskor táguló térfogatú jég szétfeszíti a tartályokat. A felszíni víztárolókat az ereszcsatornához minél közelebb célszerű tenni. Lényeges, hogy vízszintes talajra helyezzük, s az sem árt, ha árnyékos helyet találunk, így a párolgási veszteség is csökkenthető, csakúgy, mint az algák gyors elszaporodása.

A felszín alá telepített gyűjtőknél ez a probléma könnyebben kiküszöbölhető, és esztétikai szempontból is előnyösebbek, hiszen a tartály nem a házfal mellett éktelenkedik, hanem a föld alatt a szem elől elrejtve marad, és helyet sem foglal a ház körül. Ezeknél a tartályoknál előnyös, ha egy darabból készülnek így a föld kisebb mozgásai miatt nem keletkezhetnek repedések az illesztéseknél, és szigetelési problémákra sem kell számítani. A felszín alatti rendszert úgy kötik be, hogy a tetőről összegyűlő víz, szűrőn keresztül jusson a tartályba, a szűrőn fennakadó szennyeződések pedig a szennyvízcsatornába kerüljenek.

NÉHÁNY TELEPÍTÉSI SZABÁLY:

Az esővízgyűjtő rendszer szinte minden eleme javítható, cserélhető, egyedül a tartály cseréje és javítása jár nagy költséggel és ráfordítással, ezért ezt érdemes nagyon körültekintően kiválasztani.  A földbe süllyeszthető műanyag tartályok bírják a körülöttük, és rajtuk lévő föld terhelését, telepítésükhöz néhány óra elegendő. Az épülettől legalább 1 méterre helyezzük el, s ügyeljünk arra, hogy ne álljon talajvízben. Fölötte gyalogos forgalom minden további nélkül lehetséges, ám ha gépjárművekkel is szeretnénk a tartály fölött eljárni, akkor azt mindenképp jelezni kell a kivitelezőnek. Nagyobb fák törzsétől legalább 2,5-3 méterre kerüljön, és fölé is csak olyan sekélyen gyökeresedő fajokat ültessünk melyek nem nyomják majd a falát. Az ereszcsatornákba érdemes hajlítható dróthálót tenni, így az azokon fennakadó falevelek nem a rendszer szűrőjét terhelik.

Minden tetőnégyzetméterre 130-160 liternyi tárolókapacitással számoljunk. Ha vízgyűjtő rendszerünket ennél kisebbre tervezzük, akkor esős időben a vízmennyiség egy része kárba vész. A túlméretezett tartály pedig többletköltséget jelent a beruházáskor, hiszen nem lesz tele soha.

Egy személy naponta 120-150 liter ivóvizet használ el, amelynek közel fele csapadékból is biztosítható lenne.

Egymáshoz közel lévő épületek mindegyikét megéri bekötni a gyűjtőrendszerbe, így nagymértékben csökkenthető a vezetékes ivóvíz takarítási, öblítési és egyéb, tehát nem személyes fogyasztási célú mennyisége.

Takarítás                4 liter

Mosogatás, főzés   7 liter

Fürdés                   70 liter

Kert                       6 liter

Mosás                   18 liter

Összesen               150 liter

VASBETON VÍZGYŰJTŐ TARTÁLY ÉPÍTÉSE

Tovább a termékekhez.pdf

                                                                          Ugrás a lap tetejére